Az ajándék útja, az út ajándéka

Rezner – Szabó Zsuzsanna

Mindenki életében vannak mérföldkövek, különös hangsúllyal bíró események, megpróbáltatások, mindent elsöprő célok és iránytűként szolgáló elvek, tanítók, példaképek, mesterek, amiért érdemes útra kelni. Nem volt ez máshogy Jézus születésének idejében sem.

Mikor megjelent az égen az addig sosem látott nagy fényerejű csillag, a napkeleti bölcsek meg voltak róla győződve, hogy a földön hamarosan történik valami, ami megváltoztatja az emberi sorsokat. Aligha vették volna mindezt észre, és tulajdonítottak volna neki jelentőséget, ha érdeklődésük középpontja nem a csillagászat lett volna. De az ismeret, a tudás önmagában nem elég, hogy átformálja életüket. Ők kapcsolatra vágytak, s meg akarták keresni azt a Királyt, akinek hatalma és ereje szeretetben, megbocsátásban, hűségben és igazságban lakozik. Ezzel a vággyal a szívükben keltek útra a Tigris és Eufrátesz vidékéről Jeruzsálembe. 

Lelki értelemben is izgalmas útra léptek. Jeruzsálembe érve azzal kellett szembesülniük, hogy a nép nem tud róla, hogy király született volna. Érkezésüket nem vették komolyan, kinevették őket. De ők állhatatosak voltak, és hittel tovább indultak, pedig a csillag már régóta nem látszódott. Akkor vált újra láthatóvá az égbolton, mikor Betlehembe értek. Annak állásból találták meg az istállót, ahol beteljesedett a Megváltójukkal való találkozás, akiért megtették a hosszú utat. 

Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. (Máté evangéliuma 2,11. ÚF).

Ezek a korabeli orvosok által is számos betegség kezelésére alkalmazott ajándékok felettébb értékesek, és királyhoz méltóak voltak, szimbolikus jelentéssel bírnak. A tömjén a lelki vigaszt, a lélek betegségének gyógyszerét jelenti. Illatáldozata (tömjén égetése) az Isten magasztalásának és az iránta érzett hála kifejezése volt. A mirha Jézus halálának áldozat jellegére utal, Isten kegyelmét szimbolizálja, hódolat és a tisztelet jele.

Hogy mit érdemes még tudni e ezekről a Bibliában is sokat emlegetett növényekről, Fráter Erzsébet biológus a Biblia növényei című könyvéből, valamint Becher Péter, Patai Árpád: Arany, tömjén és mirha cikkéből foglalom össze.

A tömjénfa hazája eredetileg Omán, Dhofar tartomány, kiemelkedő középkori kereskedelmi helyszín. A tömjén drága, értékes importcikk volt, melyet leginkább a szent tömjénfa (Boswellia Sacra) törzséből nyertek. A balzsamfélék családjába tartozó szent tömjénfa közepes méretű, mely gyantajáratokkal van tele. A fák 8-10 éves koruktól termelik a gyantát, melyet évente kétszer, háromszor gyűjtenek. Minél világosabb, annál jobb illatú és drágább a tömjén. A kereskedelmi út mentén a Boswellia számos fajával találkoztak, melyek eltérő minőségű és összetételű gyantájuk volt. Gyakran más növényi eredetű anyagokkal keverték, sáfránnyal, fahéjjal, fenyőgyantával, illatos füvekkel. Elterjedten hamisították.

Kr. e. V. században Hippokratész már alkalmazta. gyógyításra. Celsus római orvos sebkezelésre, vérzések elállítására ajánlotta. Írásos nyoma van, hogy égések kezelésére és fülfájás esetén borban oldva fülcseppként is használták. Kenőcs formájában az emlő gyulladásaira, szurokkal és ecettel keverve aranyerek, szemölcsök kezelésére rendelték a korabeli orvosok. A tömjén további kedvező hatásait már a VIII. és XI. századból ismerhetjük, ekkor memória- és kedélyjavítónak, gutaütésben, epilepsziában javasolták alkalmazását, valamint felfigyeltek emlékezet javító hatására is. A XVIII. század után már csak gyomorfájdalmak és légzőszervi bajok kezelésére korlátozódott a tömjén. A mai alternatív orvoslás is használja gyógyszerként a tömjént, s ma is számos kutatás folyik hatóanyagainak eredményességét tekintve. 

A mirhafák vagy balzsamfák (Commiphora-fajok) a tömjénhez hasonlóan a balzsamfa-félék családjába tartoznak. A valódi mirhafa szomorúfűzre emlékeztető, vaskos, alacsony növésű cserje, mely a Szent-földön nem őshonos. Gyantajárataikból kinyert illatos mézgája keresett luxuscikk, gyógyeszköz, füstölő és kultikus szer volt. 

A Bibliából tudjuk, hogy drága illatszer volt, olívaolajban keverve férfiak és nők egyaránt használták. Eszter könyve 2. részében a mirha szépítő hatásának jelentőségét olvashatjuk, hiszen a perzsa királyhoz a lányok akkor mehettek, ha hat hónapon keresztül mirha olajjal szépítették őket. Keresztre feszítés előtt borral keverve bódító italként adták az elítélteknek fájdalomcsillapító hatása miatt. Jézus ezt visszautasította, teljes öntudatában ment a keresztre. Halála után a holttestét kb. 33 kg mirha és aloe keverékével kezelték, melyet Nikodémus hozott tisztelte jeléül.

Gyógyhatásait tekintve sebek, fekélyek, légúti betegségek kezelésére használták. Antiszeptikus, gyulladáscsökkentő hatása miatt bedörzsölőkben, kenőcsökben alkalmazták. A középkor gyógyítói gyomor-bél panaszokra ajánlották, a XIX. században anyaméh-, petefészekgyulladásokra is felhasználták a mirhát. 

Minden szempontból elmondhatjuk, hogy a bölcsek útja és ajándéka értékes, különleges és áldott volt.

Advent időszakában arra bátorítom magunkat, hogy vizsgáljuk meg, hova, kihez és miért tartunk. Nézzük meg, milyen belső eshetőségeink mutatnak nekünk tükröt. Gondolkozzunk, milyen lelkületet viszünk szívünkben az átadott ajándékainkkal együtt. Legfőképp vizsgáljuk meg, van-e vágy a kapcsolatra, kapcsolódásra magunkkal, az ünneppel, az Ünnepelttel, a szeretteinkkel. E kérdések megválaszolására illatoljunk a mirha és tömjén esszenciákból, s adjunk magunknak időt, és őszinte befelé fordulással halljuk meg szívünk válaszait.

Áldott Karácsonyt Kívánok!

Felhasznált irodalom:

Becher, P., & PATAI, Á. (2009). Arany, tömjén és mirha. Lege Artis Medicinae, 19(12), 820-822.

Fráter Erzsébet: Mézgák, kenetek, füstölő- és illatszerek. In: Fráter Erzsébet A Biblia növényei. Budapest, Scolar Kiadó, 2019. p. 184-209.

A keleti bölcsek https://www.presbiterkepzes.hu/node/413 (2024.11.)

Keresztény bibliai lexikon https://www.arcanum.com/ro/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfQzk3QjIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJtaXJoYSJ9 (2024.11.)

Magyar Katolikus Lexikon kísérleti internetes változata https://lexikon.katolikus.hu/ (2024.11.)

Szentírás https://szentiras.hu/ (2024.11.)